A helyenként igen naturalista nyelvezetű, megrázó erejű, csak 16 éven felüli nézőknek szóló előadás metszően éles képet rajzol a kor társadalmáról, melyről szeretjük azt hinni, hogy változott valamit a nyolcvanas évek óta.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tuesday, November 23 2021 7:00PM
Spiró György: Csirkefej
Spiró György tragédiája, az először 1985-ben színpadra állított Csirkefej a mai, modern magyar drámairodalom egyik emblematikus darabja, amit ez alkalommal a Jászai Mari díjas Árkosi Árpád rendez a Gózon Gyula Kamaraszínház korábban Szakonyi Adáshibáját, Schwajda Himnuszát vagy Borbély Szilárd Akár Akárkijét felvonultató, kortárs magyar drámákat bemutató sorozatában.
A helyenként igen naturalista nyelvezetű, megrázó erejű, csak 16 éven felüli nézőknek szóló előadás metszően éles képet rajzol a kor társadalmáról, melyről szeretjük azt hinni, hogy változott valamit a nyolcvanas évek óta. Egy diszfunkcionális társadalom keresztmetszetét látjuk, melyben Spiró szavaival élve: „nem működik a szerelem, nem működik a szeretet, nem működik a hatalom, nem működik a vallás, nem működik a család, nem működik a munka – semmi sem működik”.
Ismeretes, hogy Spiró az özvegyasszony ikonikus alakját Gobbi Hildának írta. Árkosi rendezésében Horváth Zsuzsa jutalomjátéka e rendkívüli szerep. Most ő lép be a színre Spiró darabjának nyitóképében: boldogan hívogatja macskáját, hogy végre kapott csirkefejet… A Jászai Mari és Aase-díjas színművésznő pályája ezen felül is izgalmasan kapcsolódik Gobbi alakjához és életművéhez. Horváth Zsuzsa minapi bemutatója Ibsen Peer Gynt című darabjában éppen Aase szerepe volt, miközben az Aase-díjat Gobbi alapította végrendeletében. Horváth Zsuzsát korábban Brecht Kurázsi mamájaként, vagy a Kakuk Marci Csurinéjaként láthatta a Gózon Gyula Kamaraszínház közönsége.
Szereposztás:
Vénasszony....... Horváth Zsuzsa
Tanár.................. Kálid Artúr
Nő...................... Nagyváradi Erzsébet
Apa.................... Menszátor Héresz Attila
Anya.................. Túróczi Éva
Srác................... Sütő András
Haver................. Károlyi Krisztián
Törzs................. Stubnya Béla
Közeg................ Illés Dániel
Előadónő........... Takács-Kiss Zsuzsanna
Csitri.................. Kátai Kinga
Bakfis................. Szűcs Laura
Írta: Spiró György
Díszlet: Ondraschek Péter
Jelmez: Mészáros Zsófia
Zenei munkatárs: Fehérvári Lilla
Súgó: Paku Éva
Rendezőasszisztens: Kabódi Szilvia, Tóth Zsófia
Rendező: Árkosi Árpád
Producer: Szabó Ágnes
Alan Turing, avagy "egy rejtett zseni élete" című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a nézőhöz, betekintést enged abba a világba, amibe sokáig csak maga Turing léphetett be.
Cseh Tamás arról énekelt valaha, hogy azt hittük, a dalokban angolul kimondják azt, amit magyarul nem tudunk, de nem így van. A kérdés attól még eleven: be vagyunk-e zárva az anyanyelvünkbe, vagy épp ellenkezőleg: magyarnak lenni nemcsak kollektív neurózis, de kollektív boldogság is.
Az előadás ízelítőt ad a harmincas évek diktatúrájából az egyes emberek sorsán keresztül. A sztálini diktatúrában a Sátánhoz is jobb tartozni, mint a feljelentgető házmesterek társadalmához. A legfontosabb tanulságot Pilátus mondja ki: „a gyávaság a legeslegrútabb bűn.”
A Botrányhős című vígjátékban Klem Viktor idézi meg Marlon Brando legendássá vált karakterét, meséli el különleges életét, és teszi mindezt…
Improvizációs játék önmagunkról Ízelítő kapcsolataink hétköznapjaiból.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
