2
Kármen
A történet szerint a mai Magyarországon járunk egy vidéki kis faluban, ahol a csinos cigánylány, Kármen csavarja el Józsi fejét. Kármen, aki szabadnak született és úgy is hal meg.
Jegyvásárlás
A történet szerint a mai Magyarországon járunk egy vidéki kis faluban, ahol a csinos cigánylány, Kármen csavarja el Józsi fejét. Kármen, aki szabadnak született és úgy is hal meg.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. április 29. hétfő, 19:00
Kármen
A Dunaújvárosi Bartók Táncszínház Kármen című darabját Georges Bizet halhatatlan operája ihlette, ám a rendező-koreográfus Vári Bertalan nemcsak a műfajon változtatott, hanem sok minden máson is. Például a neveken, a helyszínen, de még az időn is.
„Hatalmas szemei voltak. Szépen íveltek,feketék. Tökéletes bőre olyan volt, mint a réz; az ajka kicsit erős, de szép vonalú, mely látni engedte fogait, amik oly fehérek voltak, mint a hámozott mandula. Szinte túl sok haja volt, fekete, ami kékben játszott, mint a holló szárnya. Meglepő, vad szépség volt, akit ki egyszer látott, soha nem felejtett el. De főként a tekintete...érzéki és vad tekintete... Kétszer szúrtam meg. A második után némán esett össze. Még mindig látom a nagy szemeit, ahogyan rám néztek. Ahogy elhomályosultak és lecsukódtak.”
A dohánygyári jelenet helyett kapunk cigicsempészeket, vajdát, a kocsmában pedig Nagy Trafó, a bulibáró a hangulatfelelős. A rendező régi vágya volt egy cigányzenével és tánccal teletűzdelt előadás színpadra állítása, a Carmen átirata pedig izgalmas kísérletezésre adott lehetőséget. Mint mondta, a történet csak kis szösszenetekben változik az eredetihez képest, és jó néhány dal vissza is köszön az eredeti operából. De alapvetően kávéházi, hangulatzene kíséri majd a tán-cosokat, az pedig külön öröm, hogy mindezt élőben prezentálja a színpadon a Karaván Família. A magával ragadó, látványos, pörgős, sok eszközt is használó cigánytánc és flamenco betanulásamég inkább megszínesíti a darabot.
Előadják: Dunaveczki Éva, Eller Gusztáv, Széchenyi Krisztián, Hahn Jusztina Sára, Jaklics Liliána, Hernicz Albert, Simon Gergő, Zolja Adél, Perger Balázs, Bánházy Eszter, Karádi Zsolt
Dramaturg: Galambos Attila
Zene: Karaván Família, Georges Bizet
Fúvós hangszerek: Babindák István
Hegedű: Pálházi Bence
Jelmez és díszlet: Bozóki Mara
Rendező-koreográfus: Vári Bertalan
Vidám, zenés időutazás a 80-as évek világába, ahol ismét betupírozhatjuk a hajunkat, elmerülhetünk a sárvári termálkristály habjaiban egy pohár Traubit kortyolgatva, és ismét ovisok, kisdobosok, vagy iskolai discoban lassúzó, szerelmes tinik lehetünk, és válltöméses selyemblúzban slágereket dúdolhatunk világsikerről álmodozva.
A nagy sikerű A hosszú élet titka alkotóinak új bemutatója ismét az izgalmas és sokszínű novellaszínházi műfajban születik.
Idén a Budapesti Színházak Éjszakájának egyik legnépszerűbb programja a rendezőpárbaj volt. Az eseményen Heltai Jenő Naftalin című vígjátéka adta az inspirációt, amely nyomán Rényi Ádám megírta saját egyfelvonásos darabját, a Molyirtókat.
Felejtsd el a sztereotípiákat, Alexander Popa darabja három színész játéka. Férj feleség, jóbarát. Vélt és valós igazságok, nyomozás, (mert egy…
Székely Csaba „10” című darabjának átdolgozott változatát az Ász Drámaiskola növendékei mutatják be.
Rényi Ádám: Kerülőút Keserédes fuvar forgalmi dugóban , egy részben
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
