1962 tavaszán-nyarán felbolydult az ’56 után apátiába süllyedt Magyarország: Gagarin őrnagy szupersztár lett a béketáborból, Mastroianni napszemüvege és Anita Ekberg keblei megőrjítik az embereket a mozikban az Édes életet nézve. Mindehhez még a KISZ és a párt is kiírja az első Ki mit tud?-ot.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. augusztus 10. szombat, 20:00
Mindenféle csinibabák és gézengúzok jelentkezni akarnak, hogy megmutassák, ők mit tudnak. A nyertesek kiutazhatnak a Helsinki VIT-re is, és az ugyebár már nyugat. Itt az alkalom, hogy az ’56-ban szétszakadt szerelmes kamaszpár ne csak levelek útján találkozhasson: Attilának meg kell nyernie valamilyen kategóriát, hogy az Amerikában élő Katinkájához kijusson. Mivel ő és barátai a csajozáson kívül máshoz nem értenek, ezért tánczenekart alapítanak.
Boston Cézárja, a kiöregedett disszidens bokszoló láncait letépő erőművészként is újra visszajuthatna ifjú Elvis imitátorként a szabad világba. Aki végképp nem ért semmihez, az magát mutatja meg, vagy legalábbis a bugyiját, mint Terike, a kalauznő.
Aki ezt a felbolydult méhkast, és az ő kis birodalmát megpróbálja kordában tartani (beleértve Jenci fiát, a kéményseprőt és gitárost), az Simon bácsi, a minden lében kanál, és mindenkiről mindent tudni akaró tömbbizalmi. Pechjére ő is tud valamit – steppel.
Bár a kubai rakétaválság miatt a világ épp a III. világháború határán táncol, de kis hazánkban süt a nap, barna bőrű hableányok tartanak fürdőruha bemutatót az új tömbstrandon, és ha a népet békén hagyná a felső vezetés, imádnának élni. Hogy hőseinknek beteljesül-e az álmuk, és megnyerik-e a Ki mit tud?-ot, az már csak rajtuk múlik. Vagy mégsem..? Mindegy, ők imádtak élni. Akkor is, és ma is.
SIMON BÁCSI, a tömbbizalmi: Molnár Ervin
ARANKA NÉNI, frivol mozgalmár, a neje: Oravecz Edit
BOSTON CÉZÁRJA, exbokszbajnok: Koscsisák András
MARGIT BÜFÉ, sűrűmúltú negyvenes: Pap Lívia
ATTILA, árva hősünk, énekel: Szente Árpád Csaba
JENŐ, Simon bácsi renegát fia, gitározik: Gábor Márkó / Budai Márton
FÉLIX, egyéb származású, bőgőzik: Kovács Gábor
EDE, eltévedt ejtőernyős, dobol: Punk Péter
KATINKA, Attila ideálja „odaát”: Burger Dóra
ANGELA, a szűz dizőz, angyal: Szél Noémi
BAJKON ÚR, széplélek, leendő űrhajós: Szelle Dávid
MANCI, aki jobb, mint Anita Ekberg: Kárpáti Barbara
DZSIGOLÓ, aki mindent tud a nőkről: Keresztesi László
GIUSEPPE: Magyar János
GIORGIO: Kiss Máté
GIULIO: Hédl-Szabó Dániel / Kabai Alex
OLGA, lófarkas naiva: Simonyai Lujza
ETELKA, dundi balerina: Holczer Réka
ERNESZTIN, dobrajongó: Egri Zsófia
TERIKE, kalauznő: Kovács Ágnes Magdolna
ALÍZ, dekoratív lidérc „odaátról”: Kárpáti Barbara
PINCÉRNŐ, aki nem sieti el: Kovács Ágnes Magdolna
HÁRFÁS: Süle Zsolt
VAK HEGEDŰS / CSAPOS, aki beleszól / GUSZTI BÁCSI, pereces / ADÁSRENDEZŐ: Kiss T. István
VILLAMOSVEZETŐ / RENDEZŐ / JEGYSZEDŐ / ÚSZÓMESTER: Baranyi Csanád
RENDŐRÖK: Magyar János, Kiss Máté, Hédl-Szabó Dániel / Kabai Alex
LÁNYOK: Buvári Lilla, Gácser Ramóna, Gyüre Dóra, Ignácz Laura, Pápai Polli, Vendel Vanessza Bernadett
Díszlettervező: Kovács Yvette Alida
Jelmeztervező: Sellei Gabi
Hangszerelés: Győrfi Judit, Uher-Győrfi Bálint
Zenei vezető: Győrfi Judit
Korrepetitor: Regovics Zsuzsanna
Sztepp koreográfus: Bóbis László
Vezető koreográfus: Krámer György
A rendező munkatársai: Szücs Kitti, Kárpáti Barbara
ÍRÓ: Márton Gyula
RENDEZŐ: Vándorfi László
A darabban elhangzó dalok
zeneszerzői: Bágya András, Deák Tamás, Fényes Szabolcs, Hajdú Júlia, Majláth Júlia, Nádas Gábor, Ullmann Ottó
szövegírói: Bacsó Péter, Brand István, Fülöp Kálmán, G. Dénes György, Hajnal István, Hárs László, ifj. Kalmár Tibor, László Endre, S. Nagy István, Szász Péter
A zenei anyagot az UMPA és a HoFra ügynökségek engedélyezték.
Az előadás létrejöttét a Kinizsi Bank támogatta.
AZ ELŐADÁS IDŐTARTAMA 3 óra, szünettel
A társas-játékban a közönség is aktív részesévé válhat párkapcsolatainkról szóló forgatókönyvek alakulásának. Szokásos zsákutcák kelnek életre, és az improvizációs jelenetek segítségével, görbetükrön keresztül sírva-nevetve láthatunk rá önmagunkra. Célunk: közösen alkotva, játszva, nevetve, szórakozva tanulni magunkat, egymást.
„Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója.
Ahogy egy kritikusa írta: „Akinek nehéz a szíve, vagy csak melegségre vágyik, nézze meg ezt a darabot. Aki a nagy generáció tagja és képtelen megérteni az unokáját, vagy az ipszilon generációé, és kiborítják a nagyszülei, nézze meg ezt a darabot. Aki egyszerűen szereti a színházat, nézze meg ezt a darabot.”
Idén a Budapesti Színházak Éjszakájának egyik legnépszerűbb programja a rendezőpárbaj volt. Az eseményen Heltai Jenő Naftalin című vígjátéka adta az…
A darab lenyűgöző képet ad egy bizonyos pszichiátriai állapotról, miközben súrolja a bűnügyi dráma és a science fiction műfaját.
Székely Csaba „10” című darabjának átdolgozott változatát az Ász Drámaiskola növendékei mutatják be.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
